A Balaton és környéke Magyarország legnépszerűbb üdülőhelye, amely vonzó úticél a hazai és külföldi turisták számára egyaránt. Nem véletlenül van így, hiszen vízparti kikapcsolódás, történelmi emlékek, különleges természeti értékek, remek kirándulási lehetőségek várják a látogatókat a „magyar tengernél”. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni, hogy miért is érdemes felkeresni ezt a régiót. de mindenekelőtt néhány érdekes információ, adat olvasható a tóval kapcsolatban.
A közel 10-12 ezer éves Balaton Magyarország és egyben Közép-Európa legnagyobb tava. A tó úgy keletkezett, hogy kb. 30-35 ezer évvel ezelőtt a Föld kőzetburkában található kisebb kőzetlemezek elmozdulásának következtében a térségben süllyedékek, medencék jöttek létre, melyeket ellepett a víz. Legnagyobb táplálója a Zala folyó. Mivel a tónak állandó, természetes kifolyója nem volt, vízszintje az idők során erősen ingadozott; felszíne az eredetihez képest a beletorkolló vízfolyások feltöltő munkája következtében jelentősen csökkent. A víz magasságát ma a Sió-zsilippel szabályozzák, mely a Sió-csatornán keresztül levezeti a vízhozam egy részét.
Hosszúság: 79 km
Átlagos szélesség: 7,7 km
Legnagyobb szélesség: 12,7 km (B.aliga – B.almádi)
Legkisebb szélesség: 1,3 km (a Tihanyi-félszigetnél)
Terület: 594 km2
Partszakasz hossza:195 km
Átlagos mélység: 3 m
Legmélyebb: 12,5 m (Tihanynál)
Legsekélyebb: 0,5 – 0,8 m (déli part, a parttól 300m-re)
Vízmennyiség:1,9 milliárd m3
Tengerszint feletti magasság: 104 m
A víz színe alkáli-sókban való bősége miatt zöldesszürke. A sekély tó hőmérséklete gyorsan követi a levegőét, nyáron általában meghaladja a 20 °C-t, sőt meleg napokon a 27 °C-ot is eléri. A déli oldal kiválóan alkalmas fürdőzésre, és bár az északi oldalon hirtelen mélyül, itt is biztonságosan kialakított strandok sora várja a nyaralókat. A tó vizét a kis mélység miatt az északról érkező erős szelek könnyen mozgásba hozzák, melyek akár kétméteres hullámokat is kelthetnek.
A Balaton már a XVIII. századtól kezdve a hazai társasági élet egyik központja. A szélesebb rétegeket érintő fürdőzés a XIX. sz. második felében indult meg, de nagy népszerűségre az első világháborút követően tett szert, amikor a trianoni békeszerződés következtében elveszített tengeri és hegyvidéki üdülőhelyek vendégkörét kárpótolta. Az 1950-1970-es évek bezártságában az egyik legkedveltebb hazai üdülőterületté vált. A tó a fürdőzésen túl halállományának köszönhetően a horgászni vágyók számára is vonzó helyszín.
A Balaton vidékén szőlőskertekkel díszített dombok, hosszú ideje szunnyadó vulkánok, megkövesedett lávaoszlopok, hűs árnyékot nyújtó erdők, zöld ligetek, virágzó mezők, rétek váltják egymást. A környék gazdag botanikai és földtani értékeit, az erdők különleges állatvilágát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park óvja. A nemzeti park része a páratlan madárvilága miatt védett, természetvédelmi területté nyilvánított kis-balatoni mocsár. A kápolnapusztai bivalyrezervátum betekintést ad a korábban kihalásra ítélt, a Kárpát-medencében őshonos bivalyok életébe.
A balatoni régió a fürdésnél és a horgászásnál sokkal többet kínál az idelátogató vendégek számára. A vidék az ősidők óta folyamatosan lakott, s ezért szinte minden történelmi korból találhatók itt emlékek. Várak, várromok, középkori templomromok, csodálatos kastélyok őrzik múltunkat. A környék a tihanyi bencés apátságtól, a nagyvázsonyi Kinizsi váron át, a Keszthelyen található Festetics-kastélyig sok műemléket, látnivalót kínál. Emellett figyelmet érdemelnek az épségben fennmaradt balatoni tájházak is. Az oszlopokkal és íves tornácokkal díszített népi lakóházak, a füstöskonyhás parasztházak az itt élő egyszerű, vidéki emberek életébe engednek bepillantást.
A balatoni konyha évszázadok alatt kialakult étkezési szokásokat őriz. A tó közelségének köszönhetően a vidéken gyakran kerül hal az asztalra. A leghíresebb és egyben a legízletesebb halfaj a balatoni fogassüllő, melyet leggyakrabban lisztben, paprikában megforgatva, forró zsírban hirtelen kisütve tálalnak. de érdemes megkóstolni a balatoni halászlét, a vörösboros birkapörköltet, és a hévízi húsos batyut is! Szomjunkat a Kékkút határában csordogáló friss kékkúti ásványvízzel olthatjuk, de a vidék hangulatához, ízvilágához, kultúrájához elengedhetetlenül hozzátartoznak a finom borok is.
forrás: balatonguest.hu