Videón a Bodorka angolnája

Videón a Bodorka angolnája

Igazán ritka felvételt sikerült rögzítenünk, hiszen a Látogatóközpont angolnája ritkán tekinthető meg teljes pompájában.  De vajon hányan ismerik ezt az igazán különleges állatot?

A legtöbb magyar szemében az angolna a rágós balatoni rém, pedig rágósnak nem rágós, és rémmé is mi tettük, ki más?

Az angolnafélék családjába (Anguillidae) tartozó egyetlen nem (Anguilla) 19 faja közül egy, az európai angolna (Anguilla anguilla) őshonos Magyarországon, a Dunán keresztül jutottak fel példányai a hazai vizekbe, a Sió-csatornán keresztül a Balatonba is. A veszélyeztetettség mellett minden angolnára jellemző, hogy lárvakorukban a tengerben élnek, majd felúsznak édesvizekbe, hogy életük nagy részét ott töltsék, és amikor hívja őket a vadon szava, visszaúsznak ívni a Sargasso-tengerbe, ahol ezt követően elpusztulnak.

Ez a vándorló, furcsa és titokzatos viselkedésforma viszont nem kompatibilis az emberi fajjal.

A sajátos szaporodási ciklusból következik, hogy az angolna a hiedelemmel ellentétben a Balatonban nem szaporodik, ott az utolsó telepítés – azaz 1991 – óta csak az erre a halra jellemző 25–30 éves élettartam miatt élnek még mindig példányok. A Velencei-tavon a telepítést 1972-ben fejezték be, mégis a mai napig akadnak benne angolnák. Az eddig igazoltan legidősebb, vadon élő angolna 85 évet élt.

Felúszni pedig már nem úszik fel a Balatonba. Mert nem tudja megugrani az útjába épített akadályokat.

Az angolna tragédiája

Az angolnával semmi baj nem lenne a Balatonban sem, ha első rossz lépésként nem építettünk volna a Sargasso-tengerben kikelt és az édesvizekbe törekvő ivadékok felvándorlási útvonalára számukra áthághatatlan akadályokat, duzzasztógátakat, zsilipeket.

Az angolnaállomány részben ennek következtében a 20. század második felében világszerte 90%-kal csökkent, ami mélyen érintette az angolnára épülő víz menti ipar életét és az ezt a halat kedvelő gasztronómiát (főleg a japánt az összfogyasztás 70%-ával, de a németet, olaszt is).

Miért árt, hiszen őshonos?

A legnagyobb kárt azzal okozta, hogy testalkatának köszönhetően remekül bebújva a parti kövek közé megcsípte az ott vedlés után elbújó, védtelenül puha kecskerákokat (Astacus leptodactylactus) és folyami rákokat, amelyek így a betelepítési hullám első éveiben eltűntek. A menyhal (Lota lota) és a réticsík (Misgurnus fossilis) eltűnését a Balatonból szintén az angolna számlájára írják, ebben ivadék és ikrafaló természete játszik közre. Két utóbbi visszatelepítésének kérdése egy tanulmányban már felmerült.

Az angolna viszont a busa és az amur mellett a Balatonból kiszorítandó faj, amely ha majd egy napon eltűnik, az útjába épített akadályok miatt soha többet nem tud a természet törvényeinek megfelelő mennyiségben visszajönni, és eltűnése szükségszerűen az angolnával együtt álló rendszer változását vonja maga után.

Így drukkolhatunk ugyan, hogy takarodjon már innen, de eltűnése nem egy természetes folyamat következménye lesz.